Tagadhatatlan, hogy a közösségi média világában élünk, átszövi a magánéletünket, a munkánkat, a tanulmányainkat és már a bölcsődékben és óvodákban is napi szinten használatosak. A Covid ugyanis azokat az intézményeket is rászorította a közösségi média felületekre, akik addig ellenálltak. Nagyon időszerű tehát, hogy beszéljünk az intézmények közösségi média használatáról, hiszen helytelenül használva komoly adatvédelmi problémákba ütközhetünk.
Mi számít személyes adatnak?
Minden természetes személyre vonatkozó információ, amely alapján közvetve vagy közvetlenül egy magánszemély azonosítható. A közösségi média használatunk során a nevünk, születési dátumunk, földrajzi helyünk megadása mellett kitesszük magunkat annak is, hogy különböző információkat gyűjtsenek arról, hogy mikor, mire, hogyan használjuk ezeket a platformokat, hogy mi érdekel bennünket, mit like-olunk, hogy aztán ezeket az információkat továbbítsák és értékesítsék.
Tehát amikor felvetődik, hogy az intézmények azért használják ezeket a felületeket, mert azok ingyenesek, meg kell állapítanunk, hogy még ha pénzt nem is fizetünk érte, a személyes adatainkkal és a reklámra fordított figyelmünkkel fizetünk a használatukért.
Miért is beszélünk erről? Mert az otthoni környezet után az óvodákban és a bölcsődékben készül a gyerekekről a legtöbb fotó és videó, és ezen tartalmak biztonságos keretek közötti megosztása az intézmény feladata.
361 szülő válasza alapján a kidea kutatásából kiderült,
- hogy a magyarországi óvodák 90%-a tartja digitálisan is a kapcsolatot a szülőkkel,
- 81% használ zárt facebook csoportot,
- 59% használ Messengert (is),
- és 49% tart fenn nyilvános közösségi média felületet, vagy weboldalt, ahova rendszeresen töltenek fel fotókat is.
Közösségi média etikett
Az intézményi közösségi média etikett részét képezi, hogy a pedagógusok miképp használják a saját profiljukat, az általuk vezetett zárt csoportokat, vagy épp az intézmények nyilvános oldalait.
Személyes profilok: A közösségi média használatunk során kölcsönösen véleményt formálhatunk a másikról. Könnyen vonhatóak le következtetések a feltöltött fotóink alapján, a cikkek alatt hagyott kommentjeinkből, like-okból. Pedagógusként és szülőként is egyaránt fontos, hogy be legyenek állítva az adatvédelmi beállításaink – legyünk tisztában azzal, hogy kivel és milyen információt osztunk meg.
Zárt csoportok: A szülőkkel való kapcsolattartásra szolgálnak. Itt értesíthetik a pedagógusok a szülőket az olyan eseményekről, amikről csak nekik kellene tudniuk, ilyen pl. a szülői értekezlet időpontja, vagy más különleges események időpontjai. A zárt csoportokban előszeretettel osztanak meg a gyerekekről a nap folyamán készült fotókat is. Bár ez jobb megoldás, mint a nyilvános oldalakon való megosztás, a probléma, hogy még ha azt közösségi média zárt csoportjában is tesszük, a fotó feltöltése után nem mi rendelkezünk kizárólagosan a fotó felett.
Nyilvános közösségi média oldalak: Az intézmény nyilvános közösségi média oldala a nyilvánosság felé való kommunikációt biztosítja, ami valljuk be legfőképp az óvoda arculatépítésére szolgál, mégis sokszor elmosódnak a határok, és olyan tartalmak kerülnek itt felöltésre, amit legfeljebb zárt csoportokban szabadna megosztani. A mai világban érthető, hogy jelen kell lennie az intézményeknek az online térben, ezt azonban a gyermekek digitális biztonságának figyelembevételével kell az intézménynek teljesíteni.
Javaslatunk, hogy az óvodát, bölcsődét a pedagógusok, nevelők, munkatársak bemutatásával, az óvodai program ismertetésével mutassák be. A nyilvános oldalakon is be lehet számolni a különleges alkalmakról, de óvakodjunk attól, hogy nyilvánosan osszunk meg a gyermekekről fotókat. Amennyiben ez elkerülhetetlen, akkor a fotókat kollázs formájában, logóval ellátva töltsük fel, hogy elejét vegyük a fotók további felhasználásának, de lehetőleg ne legyenek rajta felismerhetőek a gyermekek.
Nagyon fontos kiemelni, hogy minden alkalommal, amikor a gyermekekről nyilvánosan közöl az intézmény fotókat, videókat, vagyis személyes adatokat kezel, abban az esetben külön írásos hozzájárulást kell igényelni a törvényes képviselőtől.
GDPR
Ezzel kapcsolatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) idén tett közzé egy határozatot (NAIH-4822-8/2021), amely az óvodás gyermekekről készült felvételek közzétételéről és ennek során történő személyes adatkezelésről szól. Hangsúlyozza, hogy kiemelten fontosnak tartja a személyes adatok védelme mellett az alapvető gyermekjogokat is, így a magánélethez való jogot is.
Hajnerné dr. Horváth Barbara adatvédelmi szakjogász összeszedte nekünk pár pontban, hogy a hatóság határozatában mire hívja fel a figyelmet:
- A törvényes képviselő hozzájárulása akkor érvényes és megfelelő jogalap, ha az önkéntes, tehát, ha a szülő az ehhez fűződő bármely hátrány, vagy kár nélkül dönthet úgy, hogy nem kívánja, hogy gyermeke szerepeljen a kép-és/vagy videófelvételen.
- A hozzájárulásnak megfelelő tájékoztatáson kell alapulnia.
- Az általános adatkezelési hozzájárulás megléte (melyet általában az év elején íratnak alá az intézmények a szülőkkel) nem mentesíti az intézményt azon kötelezettsége alól, hogy az egyes tervezett adatkezelésekről az eseményt megelőzően külön, igazolható módon részletes adatkezelési tájékoztatást nyújtson a szülő/törvényes képviselő számára a következő tartalommal:
- annak megjelőlése, hogy mely eseményen történik az adatkezelés,
- a gyermek mely személyes adatai vonatkozásában történik az adatkezelés (képmás, hang, képmás- és hang, egyéb személyes adat),
- az adatkezelés helye,
- az adatkezelés időtartama,
- a szülő tájékoztatása, figyelmének felhívása az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szerinti tiltakozáshoz való jogára.
- A Hatóság a fentiek mellett elvárja továbbá az intézményektől annak biztosítását, hogy a szülő/törvényes képviselő az általános adatvédelmi rendeletben (GDPR) biztosított tiltakozáshoz való jogát könnyen, akadálymentesen és időben, a tervezett adatkezelés megkezdése előtt tudja gyakorolni.
- Az internetes adatkezelések tekintetében csupán a tájékoztatás nem elegendő, ezekben az esetekben kötelező a szülő/törvényes képviselő írásos hozzájárulásának beszerzése.
Kifejezetten óvodáknak és bölcsődéknek fejlesztett zárt digitális kommunikációs felületek
A gyermekek digitális biztonsága érdekében létrehozott szolgáltatások olyan innovatív fejlesztések, melyek amellett, hogy GDPR kompatibilisek, megfelelnek mind a pedagógusok, mind a szülők elvárásainak. A kidea egy ilyen zárt digitális kommunikációs felület, amely azon túl, hogy biztonságos, strukturáltságának köszönhetően hatékony kommunikációt eredményez.
Minden gyermek számára külön profil áll rendelkezésre, így a szülő biztos lehet abban, hogy a számára szükséges információt kapja meg és ahhoz jogosulatlan harmadik félnek nincs hozzáférése. Bővebb információt a kideáról és arról, hogy miként teszi biztonságosabbá az intézmény és szülők között a kommunikációt itt olvashat.
A brit média hatóság, az Ofcom kutatása rámutat arra, hogy mire 12-15 évesek lesznek a gyerekek, több mint a fele tilt le idegentől kapott üzenetet, vagy hogy ugyanezen korosztály több, mint fele tapasztalt kellemetlenséget online – 6%-át kérték arra, hogy küldjön magáról fotót valakinek.
Nem kérdés, mennyire fontos tudatosítanunk, hogy felnőttként mindannyian példát mutatunk a gyerekeinknek, saját magatartásunkkal akarva, akaratlanul is formáljuk őket.
Mutassuk hát meg nekik, hogy érték a róluk készült képmás, védjük őket a digitális veszélyektől, akár kezdjünk velük beszélni erről már óvodáskorban is.
